Boldog vagyok, talán még sosem voltam ennyire. A múltkori bejegyzésem megírása után pár órával megjelent nálam, teljesen meglepetésszerűen, mert úgy volt, hogy  azon a hétvégén nem jön Magyarországra. Azonnal a nyakába ugrottam, elvitt magához, és az egész hétvégét együtt töltöttük.  Azóta pedig egy csodás hetet töltöttem külföldön NÁLA, és lassan 3 hete hogy együtt vagyunk.

Minél távolabb vagyunk egy élménytől, annál közelebb érezzük a szívünkhöz, hiába próbáljuk meg elfojtani és elfelejteni. Amikor száműzetésben vagyunk, minden apró emléket féltve őrizgetünk, ami a gyökereinket juttatja eszünkbe. Amikor távol vagyunk a szeretett lénytől, minden járókelő őrá emlékeztet. „AMIT A SZEM NEM LÁT, A SZÍV AZT IS ÉRZI”

“A távollét szerelmesek közt úgy hat, mint a szél a tűzre: a kis szerelmet eloltja, a nagyot tűzvésszé növeli.”

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.